Egész nap rá vártam, már a héten
kitakarítottam kétszer, mindent rendbe hoztam, délelőtt még sütöttem is. A
végén már a porszemeket számolgattam a tévé képernyőjén, amit aznap már
négyszer letöröltem, de többször nem voltam hajlandó, mert úgyis újra poros
lesz. Egy örökkévalóság telt el, mire végre belépett azon az ajtón. Úgy
rohantam oda hozzá, mint egy három éves a fagyiért. Felkapott, és megcsókolt,
de úgy, mintha legalább száz év telt volna el azóta, hogy legutóbb látott. Olyan…
nagyon… Sokkal… sokkal, de sokkal... Szóval. Felnőtt. Nem is sejtettem,
mennyire hiányzott a bamba kis tekintete, ameddig újra meg nem láttam, ahogy egyenesen
a szemembe nézett.
- Niall, nem akarom, hogy félre
érts… de… egy jól átsült steakre emlékeztetsz – ecseteltem bűnbánó arccal,
mintha valami halálos vétket ismertem volna be. – Legszívesebben beléd
kóstolnék.
- Lehet róla szó – vette elő
komiszabb mosolyát. Nevetve az arcába csíptem, de talán látta a tekintetemben a
kétségbeesést.
- Mi történt veled a
távollétemben? – derekamra csúsztatta kezeit, és szorosan magához húzott.
- Niall – vállára hajtottam a
fejem és eleresztettem körülbelül két könnycseppet. Úgy hiányzott… - Szeretlek
– belefúrtam az arcom a nyakhajlatába, a régi volt. Minden a régi volt, mégis
olyan más. Megnyugtatott a jelenléte, mégis kicsit felzaklatott. Tényleg semmit
sem változott. Ő nem. Úgy vigasztalt, mintha a macskámat gyászolnám, pedig nem
szomorú voltam, hanem végtelenül boldog, amiért végre visszajött hozzám, és
újra megérinthetem. Újra nézhetem, ahogy eszik, ahogy elalszik egy filmen, amit
ráerőltettem… újra átkapcsolja majd a tévét, amikor kimegyek a konyhába, s
tehetek úgy, mintha nem vettem volna észre. Minden a régi lesz.
Az idő alatt, amit együtt
töltöttünk, amióta megismertem és olvasom a róluk szóló pletykákat is - például
azt, hogy Harry terhes, és Louis az apja, meg ilyesmi – sokszor találkoztam
szembe azzal, hogy Niall a dinka, ügyetlen, bénácska tagnak van beállítva, aki
semmit sem képes jól csinálni, volt lehetőségem rájönni, hogy ez pontosan
annyira igaz, amennyire Harry ki tud hordani egy gyereket! - na jó, talán mégis
kicsit ügyetlen - A média azért állítja be ilyennek, hogy a fiatal rajongók
többsége könnyen azonosulni tudjon vele, „talán így népszerűbb lesz” címszó
alatt alkották meg ezt az édes kis képet róla.
Niall nagyon is képes megcsinálni
dolgokat egyedül is nagyon jól, és ahogy észrevettem, kicsit unja már ezt a
gyerekes skatulyát, amibe bezárták a rajongók. Ebből próbál kitörni, ami néha
megijeszt, remélem, nem kell majd komolyabb lépéseket tennie, hogy ez
feltűnjön, és nem fog őrültségeket csinálni a rajongók szűk látóköre miatt. Ha
kétségbeesést látott a tekintetemben, csak ez volt az oka, de neki nem mondtam
el, mert bíztam benne és nem akartam, hogy félre értsen.
- Ezerrel szerveztem az estét,
mindenkit meg akartam hívni, aki számít – kezdte újságolni, és nagyon izgatott
lett. Elmosolyodtam ezen. – De aztán – mutatott rám, és tartott egy kis
szünetet, hogy drámai hatást érjen el, vagy nem is tudom. Közben elkapta az
egyik bőröndöt és a szobája felé rángatta. – Hirtelen ötletnél fogva az egészet
áttettem holnapra – mosolygott, és várt. Gondoltam arra, hogy megkérdezzem,
ezért megtettem.
- Miért?
- Mert ma veled akarok lenni – kijelentésére
közelebb léptem hozzá ő pedig széttárta karjait, hogy átölelhessen. – Mondjuk
mozi este?
- Tökéletes – gyors puszit
nyomtam az arcára, és felmutattam a mutatóujjam – De horrort! Kérlek!
- Hála az égnek – s eltűnt a
szobában, egy gyors puszi után, amit a számra adott, én pedig úgy néztem utána,
mint egy hoppon marad óvodás.
Mielőtt folytatták volna a
turnét, a fiúk megbeszélték, hogy ideje felnőniük és külön folytatni. Mármint
külön költözni. A One Direction ház sem maradt üresen, hiszen Harry és
egyenlőre Louis is ott maradt. Liam, Zayn és Niall másik ház után néztek. Erre
azért volt szükség, mert kezdtük már kinőni a házat. Néha nem volt elég a
fürdőszoba, ha úgy alakult, és a fiúknak mind saját magánéletük lett volna.
Harry nőket vitt haza minden egyes éjjel, Louis pedig Eleanorral szeretett
volna lenni, mindenkinek bujkálnia kellett a saját szobájában. Ami végleg
eldöntötte a különköltözést, az Harry balesete volt, akit ittas állapotában
Louis és Zayn támogatott fel a lépcsőn jó barátokhoz méltóan egy éjjel, ám az
emeletre érve Harry egy hirtelen mozdulattal megpördült, s elhányta magát.
Szóval minden hányásszagú volt és mocskos. Az egész lépcső és a földszintre is
jutott. Természetesen senki nem akarta feltakarítani, így takarítót hívtak - és
festőt - majd másnap délután megbeszélték a költözés részleteit. Az
áthurcolkodást pedig Perrievel intéztük mindhárom fiúnak, hiszen ők nem voltak
az országban.
Niall gyorsan körbeszimatolt új
otthonában, ellenőrizte, hogy az összes holmiját sikerült-e átszállítani, és
megfelelő helyre pakolni, majd elégedett mosollyal az arcán jelent meg és a
kanapéra dobta magát.
- ABC sorrendben vannak – mondta,
de nem nézett rám, csak mosolygott.
- A játékok és a filmek? Igen. A
filmek rendező szerint. Remélem nem baj – végre rám nézett, nevetett.
- Hány napot pazaroltál erre? –
kérdezte szemöldökét felvonva.
- Nem sokat, adta magát.
Gondoltam… - lehajtottam a fejem, s úgy
kullogtam oda hozzá.
- Köszönöm – puszit nyomott a
homlokomra, majd összecsapta tenyerét – Film – mondta – Van ötleted?
- Éppen nekem ne lenne? –
nevettem el magam – Grave encounters – mondtam, mintha ez magától értetődő
lenne. Azon kevesek egyike, amitől kirázott a hideg, legalább kétszer. A
gondolat, hogy félsz és nem tudsz elmenekülni ezelől… olyan valóságos. Bezárva
egy félelemmel, nem látod, nem tapinthatod… de valóság, még akkor is, ha nem
hiszed. Nem csak paranormális értelemben. Az én félelmem az, hogy egy nap már
nem lesz minden olyan, mint most. Attól félek, hogy Niall egy nap besokall a
rajongóktól, amiért ki akarják sajátítani, és ő is megőrül, mint a többi sztár,
vagy egyszerűen attól, hogy rájön; egy egyszerű lány vagyok csupán. Képtelen
vagyok elmenekülni az ilyen félelmek elől, mert ő minden nap ott van, hogy
emlékeztessen rá, mennyire tökéletes, s hogy én mennyire nem vagyok az.
Néhány pillanatig csak ültünk ott
a kanapén, én az ő ölelésében, ott volt velem, és én akkor döbbentem rá, hogy
mennyire hiányzott valójában. A turné ideje alatt még arra is alig volt ideje,
hogy írjon valamit, így elég nehezen tudtuk tartani a kapcsolatot, esténként
telefonált egy koncert után, néhányszor skypeon is beszéltünk… de akkor éreztem
csak úgy igazán, hogy mennyire hiányzott, mikor tényleg ott volt. Néhány perc
alatt rájöttem, hogy körülbelül úgy viselkedünk, mintha a legjobb barátom lenne
az óvoda óta, vagy egy öreg házaspár lennénk… pedig nem azok voltunk.
- Ugye várhat még az a film? – kérdeztem
kicsit idegesen, mire ő csak mosolyogva bólintott, és ajkait az enyéimre
tapasztotta. Végre…
×××
Sziasztok ismét!
Sajnálom, hogy ennyit csúszott a rész, és nem is olyan jó, de máshogy nem tudtam ezt megoldani. Ezzel elindul a történet, remélem továbbra is velem tartotok majd!
~xx
Sajnálom, hogy ennyit csúszott a rész, és nem is olyan jó, de máshogy nem tudtam ezt megoldani. Ezzel elindul a történet, remélem továbbra is velem tartotok majd!
~xx
Le a kalappal előtted! Hihetetlen, hogy mennyi energiát szánsz ezekre a blogokra, és becsülettel hozod az új részeket. Nem számít, ha olykor késik egy picit, de folyamatos rendben történik minden. Én erre nem vagyok képes, ezért sem nyitom meg még az új blogot, sajnos a munkám miatt egyre is alig van időm, nem hogy kettőre vagy háromra. Ezt nagyon is sajnálom. :( Na de mindegy, nem ez a fontos.
VálaszTörlésÉdes Becca és Niall. Ez jutott először eszembe. Annyira szeretetre méltóak, aranyosak, cukik együtt, hogy az valami hihetetlen. Ahogyan Becca várta haza Niall-t olyan kedves volt. Nem lehet egyszerű egy hétköznapi embernek elfogadni egy sztáréletet, de a lány ezek szerint egyenlőre jó bírja a strapát.
Tök jó, hogy a fiúk is komolyabban gondolkoznak, értem ezalatt a költözést. Végre kezdenek a saját lábukra állni, megkezdődött az igazi, felnőtt élet.
A pletyka, miszerint Harry terhes és Louis-tól, jesszusom. Ebben a legrosszabb az, hogy ha ilyet írnának, tuti lenne néhány tizenéves fruska, aki be is venné mindezt. Röhejes, nevetséges!
Annyira örülök, hogy folytatódik a történet, engem nagyon érdekel miket tartogat a kapcsolatuk, hiszen még csak most kezdődik az igazi, együtt élős. Vagyis számunkra biztosan!
puszillak, Cami
Örülök, hogy rendszeresnek látod... Most egészen egyszerű dolgom van, mert csak ezzel kell foglalkoznom:DD Nem tudom mi lesz majd mondjuk szeptemberben, vagy kicsit később. Attól függ hogy alakul az életem:D
TörlésSztárélet, és sosincs otthon! Szörnyű lehet! Becca bírja, mert szereti. Nagyon. Nagyon-nagyon!
Meg kellett komolyodniuk, hogy a jelenet így alakulhasson. Még néhány részig húzni akartam a költözést, de ebben már találkozniuk kellett, és ilyennek kellett lennie:D
Az a legrosszabb, hogy én ezt a pletykát tényleg olvastam valahol! Ezért is tartottam érdekesnek megemlíteni:DD
Talán az "együtt élős" annyira még nem, de ebben az évadban már biztos:DD Meg lesz egy pár dolog, amivel nekik még szembe kell nézniük. Nem biztos, hogy olyan egyszerű lesz:D
~xx
Igaz nem volt benne sok esemény, viszont nagyon édes rész lett, ahogyan már megszokhattuk. Amúgy ahogy egyre jobban megismerlek, látom a párhuzamot közted és Becca közt, nagyon hasonlít rád.
VálaszTörlésEgy kicsit szomorú vagyok amiért Harryt így képzeled el...ilyen iszákosnak... :( Na mindegy remélem megváltozik a történetben. :D
A vége megint sejtelmes lett, vajon mit csináltak? Annyira kíváncsi vagyok...elárulod?? Lécci :D
xx
Édes? megszokhattuk? Hát mert Niall édes. Ezt megszoktam, és neki ilyennek kell maradni! Örökre! O_O Annyira féltem... Örülök, ha hasonlít rám, és még nem utálod... ez jó jel.
TörlésHarry nálam egy sablon. Nem így képzelem, inkább csak ő olyan átlagos nekem. Ezért kapja ő az iszákos jeleneteket... Most Liam nem lehet. Niall Beccával volt, Zaynről nem tudom így ebben a formában elképzelni... Louisról sem:D Tehát Harry maradt:D
Nem árulok el semmi!^^ :DD igazából próbálom elkerülni a hasonló jeleneteket, de hát hónapok után haza megy, és ne lenne semmi. Akkor tutira a meleg barátja lenne Beccának:DD
~xx