2013. július 31., szerda

×Chapter 00×


Sziasztok!! Megjöttem. Tudni kell a második évadról, hogy ezzel a prológussal minden részlet kiderül a korábbi eseményekből, amit tudni illik majd a későbbiekben. Ez annyit jelent, hogy nem feltétlenül szükséges elolvasnotok az eddigi részleteket, hogy a történet teljes egész legyen. Nem akarok senkit sem arra biztatni, hogy ne olvassa el, de azok akik csak kezdeti stádiumban lévő történeteket kezdenek el, épp megfelelő lesz.

Becca már hónapok óta nem írt a naplójába, tehát a prológus az ő naplóbejegyzése, amiben lelkesen elmeséli az utóbbi időben történt dolgokat. Pont annyira részletesen, amennyire feltétlenül szükséges. Átlagos hosszú lett. Sikerült belesűrítenem.

Remélem írtok hozzá valamicskét, és lesznek akik csatlakoznak is.
Nézzétek meg a [TRAILER]t

×××

Drága naplóm, 

CSIRKESZÁRNY!! 

Vagyis azt akarok enni. Kicsit hanyagoltam a naplóírást, amióta Londonba költöztem. Ki görnyedne esténként a napló fölött, mikor ilyen dolgok folynak körülötte. Beláthatjuk, hogy ez nyomós indok. Hiszen ki fut bele már az első héten egy népszerű bandába, akikkel nem is olyan sokkal később már kebelbarátoknak mondhatja magát? S, hogy népszerű? Ezek világsztárok! 


Mielőtt bele kezdenék, rendelek szárnyakat… hogy kezdhettem bele a szárnyak nélkül? 


… … … … … … 


Nos… Az életem fenekestül felfordult, mikor rádöbbentem, hogy nekem bizony dolgoznom kell, ha Londonba akarok jutni. Próbáltam ügyesen mindenféle bugyuta munkával összegyűjteni a pénzt, de végül szüleim költöztettek ki, akik megunták a mániám. Gondolom arra számítottak, hogy hamarosan haza szeretnék majd menni, és visszasírom magam. Nem így történt. 

Szerencsére kivételesen jó munkát kaptam a Nando’sban. Ami akkor nem is tetszett annyira, de az idő meg szépíti. Egy nap, rendkívül udvariatlan fiú jött nekem az utcán, akivel később összefutottam a Nando’sban. Ő és a haverjai, akik négyen voltak szinte mindig oda jártak már azelőtt is. 

A göndör, akiről később kiderült, hogy Harry Styles, majd a barátairól, hogy ők a One direction, szárnyaik alá vettek. Tényleg… már itt kéne lenni a szárnyaknak! Na, mindegy. 

Harry Styles tipikus szövegével és gödröcskés mosolyával próbált levenni a lábamról, ami talán sikerült volna, ha nem ismerem meg a barátait is. Már nem mintha mondtak volna róla valamit. Egyszerűen csak… Nem Harry volt köztük a… nem akarok nyers lenni, de volt nála jobb is. 

Sose feledd; Első számú szabály! Ha egy fiú bandájában van valaki, aki jobban tetszik nála, akkor az a fiú felejtős. Sajnálom Harry! Tényleg. 

Vagy mégsem? Valószínűleg körülbelül két napig élveztem volna a fiúk becses társaságát, amennyiben hagyom Harrynek, hogy telebeszélje a fejem, és levegyen a lábamról. Milyen okos voltam! Nem győzöm dicsőíteni magam ezért. 

A későbbiekben ugyanis jól összebarátkoztam Liammel és Niallel. Ők ketten olyanok, akikkel akkor is szívesen töltöm az időt akárhol, ha éppen befordulós kedvem van, az a mindenkit gyűlölök fajta. Később Niall és én csináltunk egy kis hülyeséget, ami miatt a rajongók kezdetben pletykáltak rólunk, de többször is megerősítettük, hogy NEM, nincs köztünk semmi. Ami igaz is volt. Akkor még. 

Niall nem akarta észrevenni, hogy teljesen oda vagyok érte. Vagy egyszerűen csak nem volt kölcsönös? Egy nap írtam egy szomorú novellát, ami felnyitotta a szemét. Minden akkor kezdődött. Az egész életem annak a novellának köszönhető. Már nagyon örülök, hogy megírtam. Nem vagyok író, és soha nem is leszek, de ezt a novellát mindannyiszor megírnám újra és újra, ha szükséges lenne. A novella biztosította Niallt arról, hogy valamiféle zavaros érzelmeim vannak iránta. 

Ez a fiú később még azt is elérte, hogy több évnyi szünet után újra könnyek között vergődtem. Be kellett vallanom neki, hogy szeretem. Kiderült, hogy szeretjük egymást!! Még most is alig hiszem el, hogy szeret, de bebizonyította ezerszer. 

Persze Harrynek mindig bele kellett kavarnia az egészbe. Ha valami jól alakult, előkerült Harry. Veszélyes, mert Niall kezdetben nem bízott bennem, pedig nem adtam okot a bizalmatlanságra. A turnét megelőzően is Harry hibájából haragudott meg rám. HARYY STYLES rossz omen. Vagy nem tudom mi ő, de az biztos, hogy rámászik mindenre, ami él és mozog. (kivéve a transzvesztitákat, azokra kínosan ügyel. Talán volt már kellemetlen kalandja?) 

Végül Niall megbocsátotta azt, amit nem követtem el. Harry elmondta neki, hogy csak elütöttek azért feküdtem az ágyában. Részeg Harry… Csak a baj van vele. Majd azt is bevallotta, hogy ő ütött el, így az ügy végére ténylegesen pont került. Bár azért néha még piszkálom vele kicsit Harryt, hogy szégyellje magát, de semmi komoly. 

Akkoriban halt meg Jack bácsikám, apám testvére is. A temetés után vissza kellett mennem Magyarországra. A fiúk turnéztak, így Niall semmit sem tehetett ez ellen. Az otthon töltött idő szörnyű volt. Rájöttem, hogy Niall hiánya mindennél rosszabb. Nem érinthettem, nem hallhattam a szuszogását… rossz volt, hogy nem tudott magához ölelni. Napokig nem hallottam felőle, kezdtem beletörődni, hogy soha nem is szeretett, mikor végre üzenetet kaptam tőle. Ezekben a napokban nem igazán tudtuk tartani a kapcsolatot. Néhány üzeneten kívül semmilyen kapcsolat nem volt közöttünk, ezekben is csak bizonygatta, hogy gondol rám, szeret, és nem kell már soká várnom rá. 

Egy délután pingvinnel üzent. Vagyis… Valami figura állt kiöltözve az ajtóban egy üzenettel. Niall tudomást szerzett az egyetlen helyről, ami tényleg nagyon sokat jelent. Ki gondolta, hogy ilyen romantikus? A patak partján várt rám, és akkor éjjel végre örökre megpecsételtük a kapcsolatunkat. Ez fontos, hogy akkor és ott történt meg, ahogy az is, hogy az volt az első vele. Azért olyan lényeges, mert nem fekszem össze fűvel-fával… Ennyire egyszerű. 

Még másnapra megszerveztem egy kis családi összejövetelt, hogy bemutassam őt. Eredetileg nem így terveztem, de muszáj volt. Még mielőtt túl lettünk volna a kínos eseményen felbukkant Jake, a bátyám. Jakenek alkohol problémái voltak, így évekig nem hallottam, és nem is akartam hallani felőle. Ő volt az egyik legfontosabb ember az életemben, így talán hamarabb elhittem neki, hogy meggyógyult, mint az természetes lett volna. Igazából örültem neki, hogy így láttam. Nem volt részeg, és nem bűzlött az alkoholtól. Bízom benne, hogy túl van azon az időszakon. 

A vacsora a családdal végül egészen tűrhetően sikerült. Niall egészen jól viselte az őt ért szurkálódást, és még aznap este alaposan kiszórakoztuk magunkat az éjszakai focipályán. Megnyugtató volt, hogy olyan üres, és senki nem bámulja Niallt. Nem kellett figyelnünk rá, hogy titokban maradjon a kapcsolatunk, amit még nem hoztunk nyilvánosságra. 

A hosszú szenvedés után, amit a hiánya okozott újra ott volt. Másnap indult is a gépünk, vissza Londonba! Egyrészt örültem neki, mert nagyon szeretem az egész szigetet. Másfelől pedig tudtam, hogy ha magunk mögött hagyjuk Magyarországot, Niall ismét sztár lesz. Bevallom, hogy ez egy kicsit zavar. Talán az egyetlen rossz tulajdonsága, hogy híres. 

Az azt követő napon már Londonban ébredtünk. Niall és Zayn elintézték a Little Mix lányokkal, hogy náluk éljek, hiszen a fiúk háza az a fiúk háza. Átmenetileg is képtelen lennék ott élni. Perrievel időközben egyénként is sikerült összebarátkoznom, ő pedig bemutatott a többieknek. Igazi csajos programok keretében, szóval velük biztosan nem fogok unatkozni. Közben kiderült, hogy Zayn olvassa a blogomat. Nem gondoltam volna róla, hogy ilyesmivel foglalkozik, de nagyon jól jött, hiszen Niall is tőle tudta meg a patak történetét. 

Még aznap megünnepeltük, hogy a fiúk immár három éve zenélnek, és menekülnek a rajongók elöl! Alaposan leitták magukat, de szerencsére túl vagyunk rajta. 

A fiúk azóta is turnéznak, és már nagyon várom, hogy Niall visszatotyogjon a csibe csülkein… Á. Majd’ elfelejtettem. Megjöttek a szárnyak!! Jó étvágyat nekem! 

xx
Becca



8 megjegyzés:

  1. Istenem! Hát ez még az édesebbnél is édesebb lett, vagy vukibbnál is cukibb rész. :D Imádtam.
    Kezdem azzal, hogy nem szeretem a csirkeszárnyat, de Beccának jó étvágyat hozzá.
    Igazad volt, tényleg leírtál minden fontos dolgot ami az első évadban történt.
    Jaj Harry miért vagy ilyen tökéletes? Nekem Ő az, és Én akarom, mondd meg neki, hogy jöjjön el hozzám.
    Niall csibe csülkei :D, nevettem egy nagyot mikor olvastam, nagyon szellemes volt. :D
    Várom már az első fejezetet, ne várass meg minket.

    ui: Többiek, ez nektek szól, Ti is komizzatok!!! :D
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Istenem:DD örülök, hogy édes... meg cuki:D
      Szeretem a csirkeszárnyat. Ahányszor csak egyszerűen meglátom ezt a szót, éhes leszek.
      Jó, majd küldöm. Hagyd nyitva az ablakot éjjel:DD
      Nem gondoltam, hogy szellemesnek találod majd:DD Igazából így nevezem:D Elég sokszor használom ezt a szót:D
      Sietek:D Egy része már kész:D

      ui: Igen többiek! Rajta! Ne kelljen este a párnámba sírnom emiatt:((

      Törlés
  2. Hohóóó, 2x egy nap! Ezekért nem jár valami díj? :-D

    Vágül is, semmi újat nem tudtam meg, de ahogy 5 perccel ezelőtt említettem, Becca már érző lény a számomra. Ez jó, mert így teljesen oda tudja adni magát a Niall iránt érzett szerelmének, és micsoda szerencse, hogy erről napló formájában mi is olvashatunk. :-)

    Jó, igazából tárgyilagos prológus volt, mert annyira nem beszélt arról, hogy mi játszódott le benne érzelmileg, inkább csak elmesélte, hogy milyen baromira szerencsés.
    Harry rossz. Igaz. Rossz. Megmérgezi az embert a fejével. Nem szeretem. Vagyis... Franc.

    Itt most nekem Zayn a kedvencem. Azért mert olvassa a blogot, és ez nagyon jó, mert senki ki nem nézné belőle. Szerintem ez cuki. Figyel az emberekre, a csendes figyelő. Kis aranyos. *.*

    Én is akarok csirkeszárnyakat...

    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Juhúú!!! Nagyon ügyes!:DD

      Igen, a prológus célja az volt, hogy másokkal is megismertesse és világossá tegye azoknak is az eddig történteket, akik eddig nem olvasták. Becca nem ír az érzelmeiről, mert ez csak egy napló, ami csak arról szól, ami történt. Igazából próbáltam nem elhúzni, és amit érzett, azt már úgyis tudjátok részben. Mondhatjuk, hogy csak egy összefoglaló volt.
      ~xx

      Törlés
  3. Annyira kedves összefoglaló volt, jó volt olvasni.
    Ahogyan pásztáztam a sorok között, olyan volt, mintha egy filmet néztem volna, a főszereplő elmeséli a fontosabb mozzanatokat, amelyeket le is játszanak. Tehát így olvasva ugyanazok a képsorok jelentek meg előttem, amik anno akkor, amikor olvastam a részeket. Aranyos kis nosztalgia, olyan jó érzés volt olvasni.

    Számomra sokat jelent ez a blog, sokszor voltam érzelmileg mélyebb ponton és ez egy kicsit kiszakított a rossz kedvemből. Így akár jó, akár rossz a kedvem, mindig pozitív hatással van rám. Annyira imádom!
    Úgyhogy köszönöm szépen ezt az élményt!

    puszillak, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azt hiszem nekem kell megköszönnöm azt a hatalmas energiát, amit ezekkel a hozzászólásokkal adsz!
      Mindig kíváncsian várom a megfigyeléseidet, és bár te nem tudsz róla, egészen jól analizálsz engem is egy-egy kommentben időnként. Néha olyan dolgokat veszel észre a háttérben, amit nem szándékosan tettem oda, csak oda került, mert ott van. Érdekes.
      Köszönöm, hogy kitartasz a blog mellett, hamarosan hozom a következőt, meglátjuk mi lesz:D Remélem továbbra is tetszeni fog!:D
      ~xx

      Törlés
  4. http://girlwolf-onedirection.blogspot.hu/ Díj nálam:33

    VálaszTörlés