Csak rohantam, és rohantam…
futottam, ahogy a lábam bírta. Mindenfelé nyirkos volt körülöttem a táj, a
ruhámat eső áztatta, de csak rohantam, és meg sem álltam. Egészen addig,
ameddig el nem vágódtam a vizes zöld fűben. A leggyönyörűbb zöld fűben, amit valaha
láttam. Csak úgy elterültem, és néztem az eget. Niall is utolért végre és rám
vetette magát, mire mindketten nevettünk, mint két kölyök. Fölöttünk a szürke
ég hirtelen jobban besötétedett, Niall eltűnt a közelemből. Egyedül voltam.
Vizesen ültem a hideg, nyirkos földön. Az eső egyre jobban szakadt, a hajam az
arcomhoz tapadt, amerre néztem, mindenfelé őrült rajongók üvöltöztek.
Felálltam, és futásnak eredtem, amilyen gyorsan csak tudtam, menekültem a
rajongók haragja elől. Sajnos nem voltam elég gyors, bekerítettek, és szét
akartak tépni. Elszaggatták a ruháimat, és rángatták a hajam, akkor a föld
eltűnt a lábam alól, és zuhanni kezdtem. Kétségbeesett sikítás közepette értem
földet, vagyis kanapét. Egy puha kanapéra huppantam, egy szobába a One
Directionnel. Mind elítéltek, láttam a tekintetükben, és ujjal mutogattak rám,
miközben kántáltak egy szöveget, amit nem értettem.
Óriási puffanásra ébredtem, a
sajátomra. Leestem az ágyról. Álmosan ültem fel, és a körülményekhez képest
örültem, ahogy tudtam, hogy nem volt valóság. – Csak egy álom… csak egy álom. –
mondogattam magamban, és visszamásztam az ágyra. Eddig még sosem folytatódott
ez az álom, és ledöbbentett, hogy végül ilyen módon átalakult. Egészen mást
reméltem ettől. A továbbiakban nem mertem vissza aludni. Féltem, hogy az lidércnyomásos
fantáziakép folytatódik, és még rosszabb lesz. Inkább megvártam, amíg lassan
felkel a nap. Mire egészen reggel lett mégis elnyomott az álom. Fáradt voltam,
és a fejem még mindig kicsit zavaros. Nagy terveim voltak azzal a nappal.
Muszáj lett volna mindent elmagyaráznom Niallnek. Senkit sem szeretek nála
jobban, és nem akarom, egy félreértés miatt elveszíteni. Még el sem mondtam
neki. Még egyszer sem mondtam ki, pedig fontos lett volna. El kell mondanom
neki ezt is akkor is, ha már nem érdekli. Ugyanakkor, éppen aludtam… Aludtam
egész nap.
Mesélő:
Utolsónak Niall szállt fel a
gépre. Nem tudott nem arra gondolni, hogy Becca csak játszadozott vele, és valójában
nem is szereti. Neki Harry kell. Csak az volt a logikátlan a dologban, hogy
miért utasította el Harryt, és miért akart vele lenni helyette, ha egyszer
ennyire odavan a göndörért. Talán, hogy az komolyan vegye? Bár Niall látta,
hogy ez teljesen logikátlan, azt is látta, ahogy Harry bármilyen nőt össze
tudott szedni, és elég volt akár csak rájuk mosolyognia. Először azt gondolta
Becca más, mint a többi lány, de minden bizonnyal tévedett. Abban a pillanatban
úgy érezte, ezért nem is Harry a hibás, és nem Becca. Csakis ő, amiért bedőlt
ennek az egész hülyeségnek. Elhatározta, hogy természetesen fog viselkedni,
amennyire tud. Ha Harry beszélni próbál vele a dologról, majd szól neki, hogy
hagyja abba a hazugságot, nem haragszik és kész. Nagyon egyszerű lesz. Gondolta
ő. Liam előző nap közölte, hogy Becca kórházban van, menjen be hozzá, még
mindig haragudott, de szeretete erősebb volt ennél. Csak látni akarta nincs-e
komoly baja, aztán egy életre elkerülni őt. - Már amennyire lehetséges, ha
tovább szövögetik a szálakat Harryvel – gondolkodott el Niall keserűen. Mikor ő
bement a kórházba, Becca mélyen aludt, így nem tudtak beszélni. Talán ha tudtak
volna… Felkereste az orvost, érdeklődött az állapota felől, majd távozott. Nem
is akart volna beszélni vele, akkor sem, ha ébren találta volna. Niall két
lehetőséget látott a beszélgetésben. Egy; Becca nem győz majd sajnálkozni,
kitalál valamit, és kibékülnek. Kettő; Becca bevallja, hogy nem is szereti.
Most egyikre sem volt szüksége. A turnéra kellett koncentrálnia. A gép
hamarosan felszállt, és elindultak az első állomás felé.
Becca:
Lassan kinyitottam a szemem, és
felfogtam, kórházban vagyok. Felültem az ágyon, egy
levelet találtam az éjjeli szekrényen Liamtől. „El kellett mennünk.” Elmentek…
Csalódottan dobtam vissza a fejem a párnára. Ez kissé kellemetlen volt. Ismét
fájni kezdett, és hányingerem lett. Nem tudtam eldönteni, hogy ettől a
kiszolgáltatott helyzettől volt-e, vagy megint az a csökevényes kis agyam
szórakozik. Legszívesebben sikítottam volna, de helyette csak sóhajtottam egy
nagyot, és gondolkodni kezdtem. Ebből a reménytelen helyzetből nem láttam
kiutat. Úgy láttam egyszerűbbnek, ha elfelejtem az egészet, de persze nem
vagyok én az a fajta. Akkor is tudnia kell az igazat. Nem élhet örökké
hazugságban, és ez a barátságuknak sem tenne jót Harryvel. Utálnám magam.
Telefonálni akartam, de nem volt nálam. Csak feküdtem, és annyira ki voltam
szolgáltatva… az idő ellenem dolgozott. Felkeltem, felöltöztem, és megszöktem a
kórházból. Egyénként is úgy közlekedek, mint egy kísértet. Ez most tényleg
hasznos volt. Hamarosan úgyis elengedtek volna, kit érdekel.
Haza siettem, és azonnal a
telefonom után kezdtem kutatni, amit lehetetlen helyeken tárolok. Ezúttal a
sütőben találtam rá. Különben sosem találnám meg. Ha logikátlan helyre teszem
mindig emlékszem hova, mert semmi értelme. Vagy ha mégsem jut eszembe, akkor
végig nézem ezeket a helyeket és tádáá.
Azonnal hívogatni kezdtem Niallt,
aki nem vette fel. „Meg kell hallgatnod” – írtam neki az SMSt a tizedik
sikertelen próbálkozás után. Nem érkezett válasz, ezért Harrynek írtam „El kell
mondanod az igazat, bármi áron”. Megtettem, amit lehetett az én helyzetemben.
Leültem és vártam. Egész nap a telefont bámultam, hátha jön valami apró jel. Ha
utál, akkor is. Csak abban bízhattam, hogy Harry tudja mi is történt pontosan,
mert én még mindig semmire sem emlékeztem. Borzalmas érzés volt.
Mesélő:
Niall végre egyedül volt, így
Harry azonnal lecsapott a lehetőségre.
- Hoztam kaját – mondta, és
letette a fiú elé, aki rá sem nézett.
- Nem vagyok éhes – jelentette
ki, és elfordult. Nem akart jelenetet rendezni, de mégsem tehetett úgy, mintha
nem lenne semmi baja.
- Te mindig éhes vagy – kezdte –
Niall, el kell hinned. Nem történt semmi. Becca okos tudja, mit akar, és az nem
én vagyok.
- Én ezt nem így láttam – tekintete
továbbra is a távolba révedt. Nem fordult Harry felé, mert a szeméből az
összes érzés kiolvasható lett volna. Nem volt az a fajta, aki eltitkolja ezeket,
de a banda érdekében most ezt kellett tennie. Inkább eljátszotta, hogy
közömbös. Vagyis próbálta.
- Elütötte egy részeg idióta, és
haza vittem, azt láttad – mondta ingerülten Harry.
- Miért nem kórházba vitted?
- Hulla részegen vezettem,
szerinted? – tárta szét, karjait Harry.
- Akkor miért nem szóltál nekünk?
vagy valakinek… - erőltette továbbra is Niall, mert ez lett volna a logikus
lépés. Normális esetben, de ez nem volt normális eset.
- Mert én voltam az a részeg
idióta. Azért – kiáltotta Harry, és ledermedt. Niall idegesen felállt, orrba
vágta, és kisétált a helységből.
- A francba – hallotta még Harry
szitkozódását, amint a kezével próbálta felfogni az orrából áradó vért, de
ügyet sem vetett rá. Nem hitt teljesen Harrynek, de szeretett volna, még akkor
is, ha épp az előbb vallotta be, hogy ő ütötte el a lányt.
Liam az asztalnál ült, és a
telefonját babrálta. Niall is leült, de nem szólalt meg.
- Történt valami? – emelte fel
fejét Liam a mobiljából kis várakozás után.
- Csak Harry – válaszolt és
legyintett.
- Mit mondott?
- Az „igazat” – felelte, és
fintorgott.
- Azt gondolod, hazudik? – húzta
fel szemöldökét Liam.
- Nem tudom. Te mit gondolnál?
- Harry a barátod, akinek Becca
csak egy csaj. Nem kockáztatná ezt – felelte Liam
- Igazad van. Elfelejtjük az
egészet és kész – dőlt hátra a széken Niall és bólintott.
- Mi lesz Beccával?
- Elfelejtem, nincs nekem időm
erre az egészre – mondta Niall fintorogva – Nem tudom, Harry igazat mond-e, de
én nem tudok bízni benne, ha Harry közelében van.
- A múltja miatt? Elmondta neked?
– kérdezte meglepetten Liam. A válasz csak egy bólintás volt. –De buta vagy,
drága barátom – mosolygott Liam, fejcsóválva. Szőke barátja értetlenül nézett,
ezért folytatta. – Nem tudom észrevetted-e, de Becca gondolkodása egészen más,
mint egy átlagemberé. Elmondta neked, hogy mennyire nagyon odavolt egy másik
srácért, aki az egyik haverodra hasonlít, akivel nap mint nap találkoznak. Akit
ejtett ráadásul, és utána egy novellában bevallotta, hogy szeret. TÉGED! Nem
őt. Ez nála azt jelenti, téged aztán tényleg mindennél jobban szeret, és nem
kell aggódnod Harry miatt, mert bár vonzó jelenség a hasonlóság által, sosem
tudna rá Harryként tekinteni. Sosem tudná úgy szeretni őt, és túlságosan is
tiszteli ahhoz, hogy átverje. Ezt már akkor tudta, mikor először közölte vele,
hogy nem érdekli. Még engem is meglepett, mikor elmesélte a történetet. Félre
értettem, azt hittem vallomás, de így már minden világos – vezette le
egyszerűen Liam. Niall pedig ledöbbenve hallgatta barátját, közben azon
gondolkodott, mennyire ismeri már Becca gondolkodását, mintha bele látna a
fejébe. – Fel kell venned azt a telefont. Hallgasd végig – tanácsolta Liam, közben
ismét megnézte a twitterét.
- Tudod, azt hiszem, túl egyszerű
vagyok ehhez. Az én fejemben csak négy dolog jár. A kaja, a zene, a családom és
Becca. De ő folyton agyal, és abszolút bonyolult módon műveli ezt. Szerinted
meg fogom érteni valaha? – kérdezte tanácstalanul.
- Talán soha, de szereted őt.
Vedd fel a telefont, és hallgasd végig, csak ennyit tudok tanácsolni – zárta le
Liam. Niall bólintott és újra magára hagyta a helységben, aztán várt. Várt a hívásra,
ami aznap nem érkezett meg. ...
×××
Ezúttal csak annyit tudnék még hozzá tenni; Esedezem kommentekért és pipákért! Kérlek szánjatok meg! Egyszerűen tudnom kell, mit gondoltok róla! Kérlek!
Itt vagyok, elolvastam! :-)
VálaszTörlésVégre kiderült, hogy Harry ütötte el, annyira tudtam! :-D
Aranyos rész volt, bár mivel én szurkolok Nialléknek, vártam volna a telefonos-egymásba borulást, de így is nagyon tetszett, legalább nem csöpög a sztori :-)
Szóóval, következő!! :-))
xx
Nemáár, hogy ennyire nyilvánvaló volt?:D
TörlésNos, mindegy. Lesz itt még egy s más. Ki tudja mi:D
~xx
<33333333333333333333333
VálaszTörlés<3333333333 ~xxxxxxxxxxxxxxxx
TörlésA legnagyobb meglepetés, hogy Harry ütötte el Beccát. Meg sem fordult a fejemben, ez számomra hatalmas csavar volt.
VálaszTörlésLiam olyan kis aranyos, hogy segít nekik. Kis gondoskodó, apáskodó. Igazán cuki! :)
Remélem Niall és Becca újra egymásra talál! :)
Ügyes vagy, mint mindig! Alig várom a folytatást!
puszi, Cami
Köszönöm! Ezt a két rész ijesztő volt felrakni, mert nekem nem tetszett. De annyira jó ezt olvasni! aww:D
Törlés~xx
Huh, én őszintén mondom majdnem sírtam, ez a rész kicsit meghatott.
VálaszTörlésAnnyira sajnálom őket hogy nem lehetnek együtt. Nagyon szeretik egymást és ez nagyon látszik.
Most már kezdem érteni az egészet...
Ja és sejtettem hogy Harry volt a gázoló a kis hazudós :D
hozd a kövit :)
Jaj... *__* Az egyik legnagyobb elismerés... ha majdnem sírnak rajta. A legeslegnagyobb, ha ténylegesen sírnak. Talán egy nap elérem:D Köszönöm!
Törlés(remélem is, hogy látszik, mert imádják egymást:D)
Örülök, ha kezd kitisztulni a kép.^^
és Harry... á, ő csak Harry:D
~xx
ÉN MEGADOM A LEGNAGYOBB ELISMERÉST: SÍRTAM RAJTA. nAGYON ÜGYESEB ÍRSZ A FOGALAMAZÁSOD IS GYÖNYÖRŰ! éS A TÖRTÉNET TELE VAN CSAVAROKKAL ÉS TITKOKKAL AHOGY EGY JÓ NOVELLA!
VálaszTörlésHOZD A KÖVIT!