2013. november 18., hétfő

×Chapter 04×


A Capital Fm interjúvolta a fiúkat, pont kapóra jött. Niall búcsúzásképpen megígérte, hogy megerősíti a rólunk terjedő híreket, de csak úgy futólag. Akkor is muszáj lenne, ha nem akarnám. Éppen elég lesz, hogy Niall rajongói utálnak majd, nincs szükségem rá, hogy Liam és Harry tábora is ellenem legyen. 

Folyamatosan a twitteremet bújtam, és vártam a gyűlölködő tweeteket, meg az ilyenkor szokásos mocskolódást, mintha az éltetne, hogy engem utálnak. Kicsit izgatottá tett a gondolat, be kell látnom. Közben néha ránéztem egy-egy cikkre, ami rólunk szólt. Kislányként, amikor hírnévről álmodtam, nem igazán így képzeltem. Azt hittem, hogy híres énekes leszek, táncos, színésznő.. vagy ki tudja. Egy időben híres fényképész szerettem volna lenni, vagy divattervező, stylist, harcművész esetleg.. De nem valakinek a barátnője! Egy lány, aki semmit sem tett le az asztalra… 

Ez teljesen úgy hangzik, mint azok a tehetségtelen milliárdosok, akik semmihez sem értenek, csak apuci pénzét költik, és gazdag társaságokban tűnnek fel. Vagy a focista feleségek.. Ez szörnyű.

A cikkek alatti hozzászólások voltak csak még rosszabbak, mint maga a szöveg. 

„Pénzéhes ribanc” – Jó, ezt megértem, hiszen egyből hárommal összehozott az a mocsok. 

„Szerintem nem is illik hozzá, egy hetet adok nekik” – Mert majd pont ő lesz az, aki megszabhatja, hogy meddig leszünk együtt. Vagy, hogy elég jó vagyok-e hozzá. Ráadásul még a nevét sem vállalta fel. 

M. pedig holtig meg van győződve róla, hogy a gazdag apámnak köszönhetem, hogy Niall egyáltalán rám nézett. Igen, csakhogy apám nem gazdag. Nem él az országban, és egyébként sincs semmi köze hozzá, hogyan találkoztunk. 

Nem ismernek, nem tudnak rólam semmit, csak láttak néhány képet, és azt hiszik, ez elég. 

A következő kommentek között volt egy-két igen aranyos is. 

„Mi van, ha ez nem igaz? Ne tegyetek úgy, mintha eddig nem lett volna hazugság minden ehhez hasonló cikk! Én nagyon remélem, hogy egy nap, az a lány, akit talál, úgy kezeli majd, ahogyan én tenném, szorosan tartja, és sosem engedi el. Ő különleges és a legjobbat érdemli. Niall áldott jó lélek, és a lány, akibe majd bele szeret, a világ legszerencsésebb embere lesz. Remélem, jó gondját viseli majd… és tud főzni!” – Ez a kétkedő fajtából való. A legjobbat szeretné Niallnek.. ahogyan én is. Bár nem vennék rá mérget, hogy ez én vagyok. Mindenesetre kedves, megható szavak ezek. 

Aztán pedig találtam egy egészen meglepő beszélgetést; 

„Cara Crazy Mofo: Ti mit szóltok Niall új barátnőjéhez?

Leila: Nekem nem tetszik. Nem illik hozzá.

S. Directioner: Miatta szerettem meg jobban Niallt.

Cara Crazy Mofo: Ezt hogy érted?

S. Directioner: Azelőtt nem annyira szerettem, de utána megláttam, hogy jóban vannak.

Cara Crazy Mofo: Te szereted? Honnan ismered?

S. Directioner: Persze, hogy szeretem, már akkor is olvastam a blogját, amikor még senki sem ismerte.

Cara Crazy Mofo: Ő is fanfictionokat ír?

S. Directioner: Nem, de nézd meg te is; novelbybecca.blogspot.com”

Kicsit meglepett, hogy vannak olyanok, akik még abból az időből maradtak az olvasóim, amikor még senki nem ismerte a nevem valami idétlen incidens következményeként. Jól esett, amit írt. Sőt, még emlékeztem is rá, ugyan ezen a néven írt mindig.

Niallék interjúja következett a rádióban, ezért felhangosítottam. Csupa általános dologról kérdezgették őket, mint általában. Az új album részleteiről is szó esett, érdeklődtek, hogy kinek melyik a kedvenc dala az albumról. Majd a riporter Niallt szólította.

- Niall, mostanában az a hír röppent fel veled kapcsolatban, hogy barátnőd van, igaz ez?

- Igen, igaz.

- A lány pedig már korábban is említést kapott. Akkor még tagadtátok, hogy lenne közöttetek valami.

- Akkor még nem volt – szinte magam elé képzeltem, ahogy váll rándítva hátradől a széken. Nem láthattam, de tudtam, hogy ezt csinálja, és ezen elmosolyodtam.

- Állítólag Harryvel, és Liammel is közeli kapcsolatban van. Mennyi igaz ebből? – Liam vette át a szót.

- Közeli kapcsolat… ez beugratós kérdés? Láttam azt a cikket. Igen, közeli a kapcsolat, de nem ennyire.

- Nem ennyire? Ezt hogy értsük?

- Nem közös a csaj. Csak barátok vagyunk – világosította fel Harry, hangján hallani lehetett, hogy újra kiült a képére az az önelégült vigyor. Azonnal kikapcsoltam, és visszatértem a twitteremhez. Beleolvastam néhány üzenetbe, amik lássuk be, nem voltak túl kedvesek.

„Amúgy ki ez a @BeccaPanda? Nekem nem tetszik.”

„Niall megerősítette, most már biztos, hogy igaz:( ne. @BeccaPanda”

„@BeccaPanda megölöm”

„Dobáljuk meg tojással obáljuk meg tojássala házátek őrültek, így hát lecsaptam a laptopot, és szerette. rmális dologa házát #utálom @BeccaPanda” – nagyon eredeti… csakhogy nincs házam.

„@BeccaPanda Felkötöm magam” – Te jó ég, erről nekem miért kell tudnom? Csináld csöndben kislány! Ez biztosan nem normális dolog. Niall nem az övék, és nem is volt. Normális ember a volt barátját nem félti így egy másik lánytól, még akkor sem, hogyha még mindig szereti. Úgy döntöttem, hogy az emberek őrültek, így hát lecsaptam a laptopot, és átsétáltam a konyhába. Kivettem a hűtőből a narancslevet, és teletöltöttem egy nagy poharat. Csak bámultam, és megtámaszkodtam mellette a pulton. Mocskok.

Jó persze tudom, mit érezhetnek. Nekem is voltak kedvenc sztárjaim, akiket sosem kaphattam meg, nem lehetett az enyém és kész. Tudom, hogy titokban az összes lányt utáltam, aki a közelükbe férkőzhetett, de azért ez…

×

Niall egyedül jött vissza, én pedig a kanapén ültem egy könyvvel. Nem szóltam hozzá, arra vártam, hogy ő mondjon valamit. Már órák teltek el az interjú óta, és én azóta is ignoráltam a rajongótábort. Valójában csak azért érdekelt a véleményük, mert úgy éreztem,  attól kezdve a sarki közértbe se tudok majd benézni anélkül, hogy megdobálnának tojással. Ezt az egészet, pedig csak és kizárólag azért voltam hajlandó elviselni, mert az egyetlen dolog, amit akartam, az Niall volt. Ettől függetlenül gondoltam, beadom a durcit, hátha babusgat egy kicsit.

- Na? – lépett be a nappaliba, ahol a kanapén kuporogva olvastam. Felkaptam a fejem, és tekintetemmel végig pásztáztam a testén. Nagyot sóhajtottam, és rájöttem, hogy valószínűleg nem jön be ez a durci dolog. Egyszerűen képtelenség volt vele elutasítóan viselkedni. Azért megpróbálom, gondoltam és váll rándítva újra a könyv lapjaira koncentráltam. A százhuszonnegyedik oldal sarkát gyűrögettem – Hallottad? – csak bólintottam – Ugye nem nézegetted egész nap a twittered?

- Ugye nem vártad el, hogy ne nézegessem?

- Haragszol? – kérdezte, amint mellém ült a kanapéra, és az arcomat nézte. Még mindig nem néztem fel a százhuszonnegyedik oldalból, úgy bámultam, mintha a bűvkörébe kerültem volna. Néhány pillanatig gondolkodtam a válaszomon.

- Kire? – értetlenül nézett és magára mutatott. – Ugyan mi okom lenne rád haragudni?

- Az egész hülyeségről én tehetek…

- Ne kezdd az önvádat. Ha ez engem zavarna, csakis magamat hibáztathatnám, amiért veled szóba álltam. De tudod, ez az eset pontosan ugyanolyan hidegen hagy, mint tavasszal, amikor először kaptam ilyen üzeneteket, és először jelentek meg a cikkek és a képek. Az egésznek csak annyi hátránya van, hogy innentől kezdve esőkabátban kell mászkálnom, ha nem akarok zöldségeket a nyakamba – mondtam, és egy határozott mozdulattal becsaptam a könyvet – ettől függetlenül még meg kell vigasztalnod – sértetten felhúztam az orrom, félredobtam a könyvet, és az ölébe hajtottam a fejem, ő pedig piszkálni kezdte a hajam.
- Szeretlek – közölte, egyszerűen nem hagyta, hogy mást higgyek.

- Én is téged… de a rajongóidat nem.

- Értsd meg őket.

- Megértem. De ettől még nem kell kedvelnem őket.


×××

Sziasztok!!
Először is köszönöm az új feliratkozókat!! Nagyon jól esik, hogy akad még akit érdekel.
Sajnálom, hogy mostanában ennyire elhanyagolom ezt a sztorit, de igyekeztem befejezni az egyéb teendők mellett a leveleket (ez sikerült is) és a Hitgirlt (még várat magára, de igyekszem) Közben fordítani kezdtem egy új történetet is, ami a Keep Me Warm címet viseli. ( http://keepmewarmbyannie.blogspot.hu ). Emellett dolgozom egy történeten, ami egyenlőre titok, és nem tudom mi lesz belőle. Plusz az egyéb dolgaim is akadnak, amiket a blogok miatt rendszeresen elhanyagolok:DD Ha itt vagytok még, pipáljatok vagy írjatok, hogy tudjam:((
~xx



8 megjegyzés:

  1. Édesem...
    Ez cuki volt.
    Igazából semmi konkrétat nem tudok írni, mert hát megtörtént. Bejelentették. Hivatalos.
    Nem igazán éretm azokat a kis 12-13 éves embereket, akik meg vannak győződve róla, hogy Niall Horan egyszer az övék lesz. Édes Istenem, kapjanak már észhez!
    Nekem is volt olyan kedvencem, akit egy nő közelében sem akartam látni, de a minap kiderült, hogy már érkezik az első baba. És? Vele örülök, nem ütöm el a gyereke anyját, hogy csak én szülhetek neki... Ez szánalmas, és ha bármelyik fiú elolvasná, csak megaláznák magukat.
    Utálom az ilyen embereket.

    Ennyi. :-D

    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Én is utálom az ilyen embereket. Csak csendben halok meg, mikor rájövök, hogy hoppá!:DD Na, de nem is égetem szénné magam a saját blogomon:D (olyan vagyok agyilag, mint egy 12-13 éves:DD)
      ~xx

      Törlés
  2. Tetszik, hogy szinten minden fejezetben van valami nagy igazság, amit talán más észre sem vesz, vagy nem vesz ennyire komolyan. A focista feleségekre és a milliárdosokra gondolok jelen esetben.

    Jó, hogy Niall végre felvállalta a kapcsolatukat, bár elég durva, amiket a rajongók írnak Beccának. Nevetséges és szánalmas alakok, álomvilágban élnek, ahová azt hiszik egyszer csak besétál Niall, Harry vagy Liam...

    Megértem a lány duzzogását, sértődését, szüksége van Niall támogatására, különösen ebben a helyzetben. Az utolsó gondolat tetszett, igaza van a lánynak.

    Várom a következőt!

    puszi, Cami

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ezek a nagy igazságok véletlenül kerülnek bele. Valahogy mindennel kapcsolatban van egy véleményem, amit szeretek hangoztatni. A 1D barátnőkről az a véleményem, hogy ha túlzásba viszik a szereplést (Perrie kivételével), akkor olyanná fognak válni, mint Kiszel Tünde. Régen modell volt, ma meg egy nő, aki olyan hülyeségekből él meg, hogy kipakolja a tévében a fehérneműs fiókját.

      A rajongók sajnos ilyenek. Nem mind, mert én azt vettem észre, hogy a magyarok nagy többségben kulturáltak, de ugye ebben a blogban nem csak a magyar, sőt inkább nem a magyar rajongókról esik szó.

      Becca próbál duzzogni, de sajnos annyira hasonlít rám... Egy gyönyörű kék tekintet azonnal leveszi a lábáról. Amíg Niall be nem lépett az ajtón tartotta magát a tervhez, de azonnal meglágyult, ahogy belépett az ajtón a két lábon járó kék szempár. Ráadásul ez nem Niall hibája, nem lehet rá haragudni, mert nem ő tehet az egészről, de a duzzogással több figyelmet kap, és most ez kell neki.
      ~xx

      Törlés
  3. Haliii.
    Hát ezek a rajongók... és az a legszomorúbb, hogy ez a valóságban is így van :/ Lehordják mindennek a a barátnőiket..és ez csúnya dolog...nagyon. Megértem Beccát amiért rosszul esett neki ez a dolog, nehéz lehet elviselni, ha több millió lány egyszerre átkozza el a neved.
    Harry beszólása nagyon tetszett :D
    Várom a kövit, siess.
    xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért annyira nem esett rosszul neki, mint kellett volna... bár kissé ijesztő lehet, és most kell neki a törődés. Mármint nem azért ijesztő, mert utálni kezdték. Egyszerűen csak azért, mert Niallt félti, és a kapcsolatukat.
      ~xx

      Törlés